Analóg-digitális átalakító
Sok berendezés kommunikál legalább néhány adatot. Az ilyen adatok gyakran csak egy mikrokontroller vagy programozható vezérlő analóg továbbítása. Még ha az ilyen információkat is lehallgathatják, akkor nem használhatók fel modern digitális kommunikációvá történő átalakítás nélkül. Az analóg-digitális átalakító lehetővé teszi a meglévő adatok küldését egy modern kommunikációs módszerrel, például Ethernet vagy Wi-Fi segítségével. Miután ezeket az adatokat távoli úton továbbíthatjuk, kompatibilis megfigyelő rendszerrel figyelemmel kísérhetjük.
Érzékelők
Gyakran az utólagos felszerelés legnehezebb része az új érzékelők integrálása. Azokhoz a berendezésekhez, amelyek nem továbbítják a szükséges adatokat, még analóg adatokban sem, további érzékelőkre van szükség. Előfordulhat, hogy nem léteznek olyan érzékelők, amelyeket kifejezetten a régi berendezések számára terveztek, és amelyek figyelik a szükséges adatokat. Számos érzékelő létezik azonban, amelyek kreatív alkalmazással szinte bármit figyelemmel kísérhetnek. A feszültséget vagy áramot mérő érzékelők érzékelhetik, hogy valami keményen vagy mennyire hatékonyan működik. Más szabványos érzékelők is hasznos adatokat szolgáltatnak. Ide tartoznak a hőérzékelők (túlmelegedés), a rezgésérzékelők (vannak-e problémák a csapágyakkal, a ventilátorokkal vagy a szereléssel kapcsolatban), az audio érzékelők (a csattanás és a dörömbölés ritkán jó), és természetesen a nedvességérzékelők (szivárgások vagy áradások észlelésére).
Kommunikáció
Függetlenül attól, hogy egyetlen eszköz felügyelete van-e a legközelebbi várostól mérföldekre, vagy egy nagy gyár több ezer gépének egyikétől, az adatgyűjtés semmit sem ér, ha az adatokat nem lehet felhasználni. Az utólagos felszerelés fontos része az érzékelők által összegyűjtött adatok felhasználásának képessége, valamint az eszközök távvezérlése esetén az eszköz vezérléséhez szükséges jel vétele. Manapság a kommunikáció vezetékes vagy vezeték nélküli kommunikációvá válik. Vezetékes kommunikáció az, ahol az eszköz kábelen keresztül közvetlenül csatlakozik egy meglévő hálózathoz, átjáróhoz vagy más reléhez. A vezeték nélküli kommunikáció az, ahol a meglévő hálózathoz elég közel lévő eszközök Wi-Fi-kapcsolatot használnak, ami megbízható és gyors kommunikációt biztosít, lehetővé téve az eszközök valós idejű felügyeletét és vezérlését. Ahol a Wi-Fi nem praktikus, a cellás kommunikáció olyan sebességet is kínál, amely támogatja a valós idejű megfigyelést és vezérlést, de gyakran nagyon magas költségek mellett. Azokban a helyzetekben, ahol egyik lehetőség sem megvalósítható, az alacsony fogyasztású, nagy kiterjedésű hálózatok (LPWAN) nagy lefedettségi területeket, alacsony költségeket és korlátozott akkumulátorigényt kínálnak (de a lassabb és alacsonyabb sávszélességű kapcsolatok árán). Ez a megoldás általában azt jelenti, hogy nincs lehetősége valós idejű monitorozás vagy vezérlés használatára, és korlátozhatja a közölhető adatok mennyiségét is.
Hardver módosítása
Egyes berendezéseket soha nem terveztek kommunikációra. Legyen szó öntöző szivattyúkról egy patak, lámpák vagy sprinklerek mentén, nem is olyan régen volt, hogy egyszerűen nem volt semmi, amellyel az ilyen berendezések megvalósíthatóan kommunikálhattak volna, és senki sem állt rendelkezésre a kommunikáció elolvasására. Az ilyen típusú berendezések további hardvert igényelnek, hogy az IoT és más kommunikáció használható legyen. Bizonyos esetekben lehetséges lehet új érzékelők csatlakoztatása, amelyek figyelik a meglévő mechanikai folyamatokat vagy az elektromos áramok feszültségét. Az ilyen módosítások szükségessé teszik az ilyen adatok közlését is. Így ez a fajta hardvermódosítás magában foglalna egy kommunikációs módszert is, például egy Ethernet portot vagy akár egy vezeték nélküli kommunikációs rendszert. Hasonlóképpen, például a sprinkler vagy a szivattyú, amely be- és kikapcsol, valamilyen fizikai vagy elektromos állapot miatt. A szivattyú bekapcsolhat, ha víz van jelen. Más berendezések használhatnak előre beállított időzítőt. Az ilyen folyamatokat át lehet állítani egy módosított berendezéssel, amely lehetővé teszi a távoli konzol kezelőjének, hogy egy egérkattintással bekapcsoljon vagy kikapcsoljon valamit, például egy szivattyút vagy lámpát, vagy beállítson valamit gyorsabban vagy lassabban, vagy ami szükséges.
Gyártói frissítés
Az új kommunikációs képességek hozzáadásának legegyszerűbb módja, ha a gyártó olyan modult vagy készletet biztosít, amely a meglévő berendezésekhez csatlakoztatható. Ez a forgatókönyv azokra a gyártókra jellemző, amelyek továbbra is hasonló berendezéseket gyártanak és támogatnak. Az ilyen berendezések felügyeletének felajánlása az új eszközök követelménye. A vásárlók ösztönzése arra, hogy továbbra is ugyanazt a márkát vásárolják, a régi berendezések frissítésének ajánlása növeli a telepítés „ragadósságát”. Ha már számos ABC légkondicionálót telepített és felügyelt, akkor valószínűleg új berendezéseket vásárol ugyanattól a gyártótól, hogy továbbra is ugyanúgy figyelhessen, mint a régebbi berendezésekre. Ebben az esetben mindenki érdeke, hogy a gyártó tervezzen és gyártson olyan opcionális berendezéseket, amelyek hozzáadhatók a meglévő berendezésekhez.
Harmadik fél hardvere
Bizonyos esetekben az eredeti gyártó nem ösztönzi a meglévő berendezésekkel való digitális kapcsolat létrehozásához szükséges hardver gyártását. Egy harmadik fél azonban dönthet az ilyen hardver létrehozása mellett. Gyakran az a társaság, amely folyamatos támogatást vagy más szolgáltatásokat kínál, úgy dönt, hogy létrehozza a szükséges hardvert, majd eladja vagy felajánlja egy szolgáltatási szerződés részeként. Az egyik példában a Bosch Rexroth, egy IoT-átjárót forgalmazó harmadik fél cég 1887-től származó esztergát csatlakoztatott egy érzékelőhöz, amely figyelte és rögzítette a sebességét. Ezeket az adatokat továbbítottuk egy számítógépes konzolra, amely grafikonként jelenítette meg a korábbi sebességet. Ebben az esetben nem volt képes az esztergát távolról vezérelni, de könnyen elképzelhető, hogy egy hasonló típusú eszterga a meglévő fogaskerékkel egy modern motorhoz csatlakozik és egy távoli konzol vezérli. Ilyen esetekben a harmadik fél gyakran olyan érzékelők választékát kínálja, amelyek korlátozott módosítással figyelemmel kísérhetik a különféle berendezések általános vonatkozásait. Ezek az érzékelők ezt követően egy számítógépes felügyeleti rendszerhez továbbítják az adatokat.
Visszafejtés
Abban az esetben, ha sem a gyártó, sem harmadik fél nem kínál használható megoldást, szükség lehet arra, hogy saját maga készítsen egyet. Bár az utólag felszerelhető megoldások közül a legnehezebb, ez lehet az egyetlen elérhető lehetőség. Egyes mérnökök, a műszaki kézikönyv és a sok kísérlet és hiba a LED-es kijelző képernyőt digitális adatokká változtathatja, amelyeket Wi-Fi vagy LPWAN hálózaton keresztül lehet figyelni, összegyűjteni és továbbítani.
Kiegészítő hardver
Bizonyos esetekben a berendezés digitális hardver kommunikációra bővíthető további hardveren keresztül, nem pedig maga a berendezés. Sokféle berendezés már képes digitális adatok közlésére vagy jelentésére. Ide tartozik egy saját port a gyártási sajtó hátulján vagy egy LED-olvasó, amely például információkat jelenít meg. A probléma az, hogy nem tudnak kommunikálni vagy jelenteni olyan módon, amelyet egy szervezet használhat. Ilyen esetekben a kiegészítő hardver a használhatatlan, régi iskolai kommunikációt modern, digitális jelekké alakíthatja.